Dokumentarista fotó blog...

... mostantól a blogunk. :)

Nincs időm másként, viszont fotók tömkelegével készülnek.
Azért hagytam abba az írást, mert idegesített, hogy döcögve megy. Aztán rájöttem, hogy valamiképpen mégis meg kellene örökíteni a közös életünket rendszerezett formában.

Hát így próbálom. ;)

(Februártól kezdődően folyamatosan töltök fel képeket, remélem hamarosan utolérem magam... :) Szerkesztésre, utómunkákra nincs időm, ezért a fotók java része "nyers", de a lényeg átjön, remélem!)

Pillanatok

Az oviban, amikor érte mentünk. Éppen durcog, mert elesett és megütötte magát. Ilyenkor nem sír, hanem mérges az egész világra.

Szerencsére jellemzően nagyon hamar túlteszi magát rajta.

Fürdés, majd egy jó "kecsapos csirke" :)

Kreálmányok

Tavaszvárás Gabóéknál

Versenyfutás - avagy Marci mindig nyerni akar

Telkibányán Anitáékkal

Toy Story

Nagyon rákattant, vettem neki egy plüsscsajt, erre épített neki egy Lego-házat, hogy "legyen hol laknia, és ne essen rá az eső". :)

Első somlói

Apa nagyon éhes volt, ezért beültünk egy Gyros-bárba. Nőnap alkalmából megajándékoztak egy somlóival, amit legnagyobb megrökönyödésünkre Mackó megkóstolt, majd megevett. (Komoly része volt ebben a nagy adag tejszínhabnak a tetején...) :)

Tavaszi kiruccanás a Békás-tóra

A Termál büféjében kicsi melegedés, illetve egy bukta elfogyasztása az alábbi módon:

Hancsiék nálunk jártak

ŐK

2011. 02. 27. "Lécci, nézz mérgesen!"

Ez lett belőle. :))

Társasjáték

Szülinapjára megkapta élete első saját társasjátékát. A társasozás valahogy kimaradt eddig nekünk, de úgy éreztem, most eljött az idő. Ő is akarta, és örült neki nagyon.

A Bogyó és Babóca: Úton az oviba c. játékot kapta meg tesóméktól. (Most abba inkább nem mennék bele, hogy 5000 forintért milyen bugyuta és viszonylag unalmas valami ez...) Tegnap felavattuk, tényleg várta, hogy kipróbáljuk. De: gondolhattuk volna, hogy kb. hasonló reakcióval számolhatunk. Hiszen nem tud veszíteni, mindig, mindenben első szeretne lenni. Amikor a felénél meglehetősen lemaradt, elveszítette a cérnát. "Én nem játszom tovább, én utolsó szeretnék lenni." - jött a szokásos mártír megnyilvánulás. Nógattuk. Megint belecsapott picit. Aztán kis idő múlva, mivel nem fordult az állás, megint feladta, és sírva  az ölembe kúszott. Kérdezgettem, hogy mi a baj. Erre ő, a zokogástól alig érthetően: "Anya, bruhahaha, én nem tudtam, hogy a társasjáték ILYEN... Bruhaha..." Hát azt hittem, megzabálom.

Ezmegaz

Amikor beteg voltam, és szenvedve ücsörögtem a WC-n (az ajtót résnyire nyitva hagyva, mert nem szoktuk bezárni) egyszercsak látom, hogy bekukucskál a résen. Majd bejön, átölel. Aztán visszanyúl, és behúzza az ajtót, hogy csak ketten legyünk. Átöleli a nyakamat szorosan újra, és némán hozzám simul. Mennyire, kimondhatatlanul imádom!

-------------------------------------------------------------

Számol. Az 1-2-3-as számokat fel is ismeri, és egyszerűbb összeadásokra is képes kb. 6-ig.

-------------------------------------------------------------

Nagyon szereti az ovit. Az első hét kemény volt, reggelente többször is mondta, hogy nem szeret oviba járni, és itthon akar maradni. A következő héttől kezdve minden rendben megy. Délután hiába megyünk érte korábban, majdnem mindig 5-kor jövünk el. :)

--------------------------------------------------------------

Kedvenc ételei: levesek (főleg a gomba), minden, ami gombás, húsleves, tészták (főleg, ha gombás :), húsok (ezek leginkább magában). Túró Rudi, gumicukor.

Kedvenc italok: zöld tea, gyógyteák, víz. A gyümölcsleveket is kedveli, de azt viszonylag ritkán kap.

-------------------------------------------------------------

Továbbra is együtt alszunk. És nem is akarunk változtatni rajta. Beállt a felállás, azaz én középen, két oldalamon a két fiú. :)) Így bármikor megtörténhet, hogy két oldalról kapom a simogatásokat. Meg is szokott történni. :))) Egyébként érdekes, hogy próbáltuk a "Mackó középen" verziót, de az nem ment. Egész éjjel rugdosta, lábával tolta az apját. Ha szélen van, és csak én alszom mellette, csendesen, szinte moccanás nélkül, alszik mint a tej. :)

-------------------------------------------------------------

Voltunk Panniékkal Telkibányán, és hihetetlenül jól érezte magát Mackó. Végre nagyon élvezte a medencét is! Jól aludt, jól evett. Minden klappolt.

Abaújszántóra is ellátogattunk Bécóékkal és Knézyékkel. Ez is remek volt, hajjaj! Olyan fantasztikus időjárást fogtunk ki (ezen a hétvégén, ill. a következő telkibányai hétvégén is), aminél szebbet álmodni sem mertünk volna. Fantasztikusakat ettünk, lustálkodtunk, dumáltunk. Szerettem volna megállítani az időt.

Nyáva

Mackó viszonylag ritkán alkotott saját szavakat. A kezdetektől helyesen használta, amit megtanult, így nem igazán adódott lehetőségünk hahotázni egy-egy mókásan megkreált szaván.

Éppen ezért gyorsan fel is jegyzem, hogy 1-2 hete kitalálta a "nyáva" jelzőt, amit a vacak alternatívájaként használ. Ennivaló hangsúllyal. :)

Reggelek

Még mindig együtt alszunk. Stop.

És imádom a reggeleket. Stop.
Mackó kivétel nélkül minden reggel úgy ébred, hogy kinyitja a szemét (van, hogy még ki sem nyitja), és halkan, álomittas hangon odabúgja nekem: "Anyaaa, szeretlek!"

B-O-L-D-O-G-S-Á-G

Orrszökőkút

Így neveztük el azt a kütyüt/procedúrát, amit a magán fül-orr-gégész doktornőnk javasolt egy hónapos kipróbálásra.

A történet igazából ott kezdődött, hogy egy téli fülgyulladás óta Marci éjszakai légzése egyre vacakabb lett. Esztékás dokik is mondták már, hogy nagyon nagy az orrmandulája, ami zavarja a légzést, és ez éjjel válik igazán feltűnővé. A nagyobbodás minden egyes náthás állapot, megfázás után fokozódik, tehát minden bizonnyal csak rosszabb lesz idővel. Lassan megbarátkoztunk a gondolattal, hogy ki kell vetetni az orrmanduláját. Azonban menet közben az is felmerült, hogy bár nincs igazán gyakran begyulladva, viszont a torokmandulája is nagyobb az átlagnál, és ez is gátolhatja a légzést. Puff. Alvás közben hosszabb időszakokban nemcsak hogy horkol, hanem a normálisnál hosszabb ideig nem vesz levegőt (az orrán próbálna, de nem megy), aztán egy nagy horkantással végül a száján jut levegőhöz. Szörnyű.

Kb. 3 hete volt egy nagyon durva vsz. vírusos betegsége, amire a doktornőnk a szövődmények elkerülése végett felírt egy antibiotikumot, plusz egy Cetizirin nevű szert.
Először nem nagyon akartam beadni az antibiót, de annyira féltünk az esetleges fülgyulladástól, hogy mégis elkezdtük. Aztán két nappal később egyszercsak észrevettük, hogy Mackó hangtalanul, gyönyörűen lélegezve alszik. Alig akartuk elhinni. Hát ez meg miacsuda?! Nagyon-nagyon megörültünk, éjjelente felkeltem, hogy hallgathassam. Pár nappal később elkezdett változni, megint egyre hangosabb lett. :( És minden nap egy kicsit rosszabb.

Ekkor döntöttem úgy, hogy egy barátom által ajánlott budapesti fül-orr-gégész doktornőhöz ellátogatunk. Le voltunk nyűgözve. Kiderült, hogy hétfőtől-csütörtökig Németországban dolgozik, utána itt magánrendel, és itthon is teljesen más elvek szerint kezeli a betegeit, mint egy átlag fül-orr-gégész. Elmondta, hogy ott soha nem szúrják fel a gyerekek fülét, mert van egy sokkal humánusabb, egyszerűbb módszer is (akit érdekel, elmesélem). A rendelő nagyon jól felszerelt, lényegesen több féle vizsgálatot el tud végezni, mint az állami intézményekben, úgy, hogy Mackónk meg sem nyekkent, szinte észre sem vette, amiket csinált. :) Azt javasolta, hogy várjunk egy hónapot, ami alatt három Schussler sót kell szedni Mackónak, illetve kaptunk egy szerkentyűt, amivel esténként fürdésnél átöblítjük az orrát sós vízzel. Hopp, itt egy kicsit megszeppentünk, amikor megláttuk, miről van szó. De hát a cél mindenekelőtt, megígértük, hogy szorgalmasan elvégezzük a házi feladatot, és 4 hét múlva újra megyünk.

Este nézegettük az ominózus kütyüt. Bátorságunkat összeszedve először Marciapu demonstrálta a dolgot, majd hősiesen én, persze igyekeztünk végig jó pofát vágni. És meg kell mondjam, egyáltalán nem vészes! Hálistennek Marci is hajlandó volt kipróbálni az "orrszökőkutat", és bár nem mondom, hogy oda van érte, de azóta minden este csináljuk mindhárman, és már olyan rutinná vált, mint a fogmosás. Tudom, hogy akik jógáznak, ismerik ezt az eljárást, olvastam is már róla, de nem mertem korábban kipróbálni.

Nagyon jó az allergiásoknak is, mert az orrüregben megbújó polleneket pillanatok alatt kisöpri. Úgyhogy Marciapu két legyet üthet egy csapásra, lévén minden nyáron szenved ettől a nyavajától. ;)

Mackónál azt vettük észre, hogy a légzése nem rosszabbodott tovább, az éjszaka első felében teljesen tűrhető, kíváncsian várjuk a kontrollvizsgálatot, mit mond majd a dokinéni. Elvileg a sók (egyébként édesek a tabletták :), és a sós öblítés csökkenti a duzzanatot az orrnyálkahártyán és a manduláknál. Meglátjuk, meglátjuk.

Gomba

Odavan a gombákért. Mint étel. Lehet leves, rántva, tésztával, vagy pörköltnek. Mindegy. Egyéb zöldségeket élből visszautasítja, hol van már a paradicsom- és uborkaimádat! Csak a gomba. Na meg a gomba. :)

Nyár, szünet

Eljött a nyári szünidő. Kicsit korábban, mint gondoltuk, de végülis nem bánjuk. Különösen Mackó nem. ;)

A munkamegosztás a következő: Marciapué a nemes feladat, hogy itthon marad Mackóval, mert én sajnos nem tudom megtenni. Szerencsére nagyon jól összekovácsolódtak már ők ketten, úgyhogy esténként irigykedve hallgatom, milyen remek programokat találtak ki nap közben.

A házbéli kölköket imádja amúgy leginkább Mackónk, mind pár évvel idősebb, és persze nagyon felnéz rájuk. Bármiben benne van, legyen az foci, gördeszkázás, bringázás. Ilyenkor jó, hogy nem kertesházban lakunk, mert Mackó imádja a gyerektársaságot.

Néha emlegeti az ovit, szerintem hiányzik is kicsit neki. Sajnos a déli alvásról nagyjából lemondhatunk, ha itthon van, nem alszik. :( Persze ha visszagondolok, én sem voltam nagy alvó, Mackó legalább az óvodában megteszi, én ott sem voltam hajlandó...

Mintha aludna, pedig... :)

Mindenféle

Már megint megcsúsztam kicsit az írással, de hát a nyár már csak ilyen. :)
Gyorsan összeszedem a gondolataimat, és sebesen lejegyzem.

A villámnyaralást, vírusos mandulagyulladást, ovis nyári szünetet, megzabálós dumákat, gombaimádatot, egyebeket.

See you soon! :))

Tudatosan

Jó ideje foglalkoztat, hogyan tudnám egészségesebbé tenni az életünket. Ennek része az ártó kemikáliáktól való tartózkodás, amennyire csak lehetséges.

A közelmúltban egy kedves barátnőmtől kaptam egy listát a kerülendő anyagokról, és elkezdtem tudatosan odafigyelni. Tény, hogy igényel némi plusz munkát, de annyira sokat nem, hogy ne érné meg rászánni az időt és az energiát. Az egészséges kozmetikumok egy része sajnos sokkal drágább is lehet, mint a hipermarketekben kapható holmik, de rájöttem, hogy van, amin viszont simán lehet annyit spórolni, hogy balanszba hozható a mérleg. (A gyerekeknek való holmik többnyire sajnos drágábbak, de például magamnak felfedeztem a Müllerben egy szuper kozmetikum családot, ami viszont jóval olcsóbb, mint a nagy nevek, közben pedig sokkal hatásosabb és élmény használni.)

Pár hete rátaláltam a Weleda gyerek fogkrémre. Nagyon bejött, és mivel Mackó általában lenyeli a cucc jelentős részét, nem mindegy, mi van benne! Köszi, Detti! :)

[Marci ezen a napon három éves, hét hónapos, egy napos]

Fogmosás

Soha nem tartozott a kedvenc tevékenységei közé. Legalábbis az igazi fogmosás. A "picit rágcsálom, picit dörzsölöm" fajta ellen nem volt kifogása, azzal viszont mi nem tudtunk kibékülni. Mióta napi szinten én végzem a műveletet, elégedettebb vagyok, de kifejezetten nem a nap fénypontja.

Még karácsonyra kapott egy saját elektromos fogkefét, de 1-2 alkalom után inkább mégis visszatértünk a hagyományos változathoz, zavarta a zúgás és a rezgés Mackót. Sejtettem hogy így lesz, ezért nem nagyon bosszankodtam. Egy próbát megért. Aztán kb. 1 hónappal ezelőtt kérte, hogy este az elektromossal mossunk fogat. Azt hittem, megint csak a móka kedvéért, mindössze egy alkalomra kell neki, de tévedtem! :) Azóta gyakorlatilag nyűglődés nélkül fogmosunk!! Olyan elképesztő, hogy egy gyerek milyen változásokon képes átmenni, és mennyire nagy hiba bármit véglegesként elkönyvelni, ha ízlésről, preferenciáról van szó... ;)

[Marci ezen a napon három éves, hét hónapos, egy napos]

Tovaszálló szappanbuborékot figyel

Anyáknapi szösszenet

Adós vagyok még az anyáknapi beszámolóval, pedig felemelő élmény volt. Mind az itthoni, mint az ovis. Igazából az óvodairól szeretnék írni, hiszen ez volt az első ilyen, és jött vele a sok-sok gyerekkori élményem, picit fájó nosztalgiával.

A minicsoportnak még nem volt szervezett műsora, hanem mindenki külön-külön mondta el az anyukájának a megtanult verset vagy dalt, amikor délután érte ment. Mackó már hetekkel előtte fújta az "Orgona ágát", tehát meglepetés már nem ért, mégis annyira, de annyira csodás volt, amikor hozzám bújt, és egy szál piros tulipánnal felköszöntött. Anyának lenni a LEGESLEG!! :) :) :)

[Marci ezen a napon három éves, hat hónapos, három hetes és négy napos]

Kicsik búcsúja

Valamelyik nap azzal örvendeztettek meg az oviban, hogy Marcit beválasztották abba a 3 lány + 3 fiú csapatba, akik egy kedves műsor keretében elbúcsúztatják majd a nagycsoportosokat.

Éppen kinn ücsörögtek páran a "zenepavilonban" az udvaron, mert eleredt picit az eső, de nem volt kedvük bemenni. Julika néni megkérte Marcit, hogy mondja el a versét. És rázendített. Tisztán, szépen, határozottan. Hol mosolyognom kellett, hol sírnom, és annyira meghatódtam, hogy ilyen ügyes!! Megtapsolták, és láttam, büszke magára. :)

Június 4-én lesz az ünnepség, alig várom, és tuti nem úszom meg könnyek nélkül... :)

[Marci ezen a napon három éves, hat hónapos, három hetes és négy napos]

Délutáni fül-update :)

Nagy nehezen álomba énekeltem délután, és lőn, jött a megkönnyebbülés: másfél óra után úgy ébredt fel, mintha mi sem történt volna. Na jó, nem teljesen, mert a vattagombóc cseréket picit nyűgösen fogadja, de a hangulata végre a régi. :) Legóvonatoztunk, aztán jöttek a maratoni Anna-Peti-Gergő olvasások. Komolyan mondom, lassan belefájdul a torkom, annyit olvasok. Pedig komoly munkamegosztás van apcival, ő is rendesen kiveszi a részét. Ha Mackón múlna, a nap 24 órájában olvasnánk neki.

Kezdünk kipurcanni. ;)
De: mindent a kölökért! :)

Megint füleske :(

Pocsék éjszakánk volt. :( Elkiabáltam a betegségnélküliséget, pár napos orrfolyás után éjjel sírva ébredt, és a jobb fülére panaszkodott Mackó. Korábban sosem éjjel kezdődött a fülfájás, ezért nem érintett ennyire rosszul minket. Most nem is tudtuk mit tegyünk, annyira szörnyű volt látni a szenvedését. Végül elvetettük az ügyeletet, mert ott érdemben nem tudtak volna vele mit csinálni. Kapott fájdalomcsillapítót és tettünk egy zoknit a fülecskéjére meleg sóval töltve. Szerencsére így egy 3 órás hajnali meseolvasás, éneklés, figyelemelterelés után visszaaludt. 6-kor ébredt újra, és nagy keservesen kihúztuk 8-ig, amikor már be tudtunk menni a fül-orr-gégészeti rendelőbe. Sajnos annyira durva volt a helyzet, hogy nem volt kérdés a szúrás. Hála Istennek most is egy pillanat volt az egész. Ez volt a harmadik egy év alatt. :( :(

Úgy néz ki, nem tudjuk elkerülni az orrmandula kivételt, már csak azért is, mert az éjszakai nehézkes levegővétel szinte folyamatosan problémát jelent már. Félek, de érzem, muszáj lesz.

Mintazapu

És még az alvásról

Együtt alszunk. És imádom. Néha persze keresztbe fordul, "dagaszt" a lábaival, mint egy kiscica, de a kellemetlenségek nem említhetőek egy lapon azzal az örömmel, amit az együttalvás nyújt nekünk. :) Ilyenkor szimplán, finoman visszapakolom/gurítom :) a saját harmadába, és békésen alszunk tovább. Soha ilyen jókat nem aludtam, mióta hármasban vagyunk. Nyugodtan, mélyen szundít egész éjjel, de néha felébred, és keres minket. Amint nyugtázza, hogy megvagyunk, 10 másodperc alatt visszaalszik. Ha külön van, ilyenkor teljesen felébred, és sír. Miért tennénk ki ennek?
Vallom, hiszem, hogy ez még bőven az a kor, amikor maximálisan szüksége van ránk, és csak akkor kerek a világ, ha együtt van a mi kis hármasunk. Ennek egyébként meglehetősen gyakran hangot is szokott adni. :)

Nem tudom elképzni, mi vehetne rá, hogy változtassunk, hacsak nem Mackó akarná másként. Azokat az ellenzőket, akik a házastársi légyottokra hivatkozva tessékelik ki a gyerkőcöket az ágyból, abszolút nem értem. Ritka manapság, hogy családok garzonban élnek, viszont amennyiben nem, csak a kreativitáson múlik, hogy áthidalható legyen a kérdés. ;)

Délutánonként sokszor alig várom, hogy eljöjjön az este nagyágybeli meseolvasással, összebújással, meghitt beszélgetésekkel. Mackó egyébként hihetetlenül gyorsan elalszik, ez is annyira jó! :) :)

És a reggelek. Ahogy egyszercsak feltápászkodik, majd még álomittas hangon, nyújtózkodva megszólal: "Anya, apa, jaj de jót aludtam!" :) :)